Magazinunk kétrészes cikksorozata bepillantást enged a pohár fenekére pillantó, az abba belefeledkező művészek világába. (Isten ments bennünket a rendezvényen az ittas sztároktól!)

Részeg előadóművész, csalódott közönség – ki érezze jobban magát?

Egyértelműen a közönség a lényeg – koncerten lehet, hogy nincs helye tejnek a színpadon, de a részeg előadóművész sem ildomos!

A rendezvényszervező egyik rémálma – teljesen érhető okokból – a részeg előadóművész. Bosszantó meglepetéseket, anyagi és erkölcsi veszteségeket könyvelhet el az a műsorszervező, aki nem készül fel alaposan a felkért művész „szokásaiból”. 

A kulturális, zenei rendezvények, fesztiválok, falunapok egyik csúcspontja a koncert. A rendezvény büdzséjét általában ez terheli meg leginkább. Ha igazi, színvonalas koncertről van szó, az énekesen kívül a zenésztársakat, a színpadot, a hangszerelést, a fény-, hangtechnika apparátust sem adják ingyen.

Sok remek, neves, és még több üstökösként felbukkanó majd aláhulló fellépő haknizik, jár rendezvényről rendezvényre a nagyérdeműt szórakoztatni. A profi előadóművészek legtöbbje tartózkodik az alkoholos italoktól (és a tejtől) előadást megelőzően és a produkció alatt. 

Nem csak azért, mert ellenkezik az elveivel és vallja: „műsor közben dolgozom, nincs helye alkoholos italnak”, hanem mert egyes produkciók – például a bűvészeké – tökéletes összpontosítást és biztos kezet igényelnek.

Az alkohol öl butit, és… letaszít a színpadról!

A legtöbb műsor kristálytiszta fejjel is rizikós, ittasan pedig kifejezetten veszélyes! Gólyalábas produkció, kötéltánc, akrobatikus bemutató… részegen kimerít az ön- és közveszély fogalmát. A színpadról leesni sem mókás, maximum a közönség szórakozik rajta.

Minden kulturális, zenei és egyéb rendezvényt tető alá hozó rendezvénykarmester tudja, a műsorok, fellépők, szolgáltatók összehangolása a rengeteg sikerélményen, pozitív adrenalin löketen kívül nagy pszichés megterheléssel jár. Ha kicsit beleképzeljük magunkat az előadóművész bőrébe, lehet, ha elfogadni nem is tudjuk (nem is kell!), de kicsit megértjük, miért kell a mámor.

A művészek élete külön világ, nem hétköznapi stílussal 

Utazás utazás után, produkció produkció hátán, megfelelési kényszer, sok pénz vagy kevés, kudarc, siker: nem lehet könnyű feldolgozni a folyamatos változást, a gyökértelenséget, hiszen gyakori hogy az előadóművész magányos, nincs állandó társa. Kevés hozzátartozó bírja a távkapcsolatot. 

Mindennek ára van…

Az országot járó művészek családja a zenekar és a közönség. Márpedig a közönség elvárása nem kicsi. Sokan eleinte azért isznak fellépés előtt, hogy enyhítsék a lámpalázat – aztán idővel kialakulhat a hozzászokás. 

A sokféle teherrel járó művészsorsot nem bírja mindenki egyformán. Gyógyszerek, alkohol, egyéb tudatmódosító szerek… Szomorú, de így van. Viszont nem szabad megfeledkezni arról: a rendezvényszervezés nem a részeg művészek pszichés istápolásáról, hanem a publikum szórakoztatásáról kell hogy szóljanak!

A következő részben szót ejtünk pár világhírű botrányról, melyben még a playback szinkron is félrecsúszott az előtte benyakalt pia miatt.

Neked volt már rossz élményed a bepiált fellépővel? Mi a te véleményed? Kiváncsi vagyok rá! Írd meg kommentbe!