Kell-e pecsét a számlára?

Kategória: Tudástár | Cikk Gyors olvasása
MEGOSZTÁS

Kell-e pecsét a számlára?

Sokrétű a felelősségünk, amikor megszervezünk egy rendezvényt – hogy jön ide a pecsét? Ezer papír, aláírás, engedély, nem csoda, ha olykor elbizonytalanodunk az előírásokat – főleg a számlákat – illetően. Kell pecsét? Nem kell pecsét? És mi van a szignóval? Úgy gondoltam nem árt, ha a pecsét nyomába eredünk, és kicsit kivesézzük azt.

A 3. évezred hajnalán, a digitális forradalom korában gyakran tapasztalhatjuk, hogy pecsét több ezer év alatt sem tudta teljes mértékben levetni az eredetileg, ókorban ráruházott jogokat, jelentéseket. Nem csoda, hiszen annyi éven át érvényesített, hitelesített, igazolt – nehéz a belénk sulykolt, de elavult kötelezettségeket faképnél hagyni. Pedig érdemes, hiszen így megszabadulhatunk jó pár nyűgtől!

Kis pecséttörténelem – stemplikóstoló 

  • Még sehol nem volt az írás, pedig számolni, bizonyítani szükség volt már az ókorban is, elsősorban a tulajdon védelme érdekében. Éppen ezért a pecsét-, billoghasználat mindennapos volt. Az írás megszületése után a pecsét maradt, hiszen jellemzően analfabéták voltak a népek.  
  • A pecsétet idézőpecsétként, zárópecsétként, hitelesítő pecsétként használták.
    A stempli anyaga szerint kőből, fémből, viaszból készült.
  • A pecsétek önálló tudománya a pecséttan, azaz a kissé nyelvtörő szfragisztika. 
  • Az ókori, Kr. előtti 4. évezredben, Mezopotámiában és általában az ókori Keleten a közigazgatási tisztségviselők előszeretettel használták a művészi igényességgel faragott kőmetszeteket – pecséthengereket. Az azonosító feliratok a tulajdonos társadalmi helyzetéről és foglalkozásáról is informáltak. 
  • A Kr. e. 2. évezredben, Egyiptomban már ismerték a zárópecsétet. Ezt tárgyi emlékek: a Szakkarában feltárt sírból előkerült, pecséttel biztosított borospalackok bizonyítják.
  • Az ókori Rómában már népszerű bélyegző volt a pecsétgyűrű, mellette művészien kidolgozott kőlapocskákat is alkalmaztak.

A bélyegző diadalútja több történelmi koron átívelve töretlen volt – de aztán jött ez a fránya 3. évezred…

Bizony, évszázadok jöttek, évszázadok mentek, a pecsét kiállta az idők próbáját, egészen a digitális forradalomig. „Feltalálták” a „hálót”, és az emberiség kommunikációs struktúrája totálisan megváltozott.

A pecséthasználat és a saját kezű szignó – az elektronikus kommunikációnak köszönhetően – egyre inkább kiszorul a mindennapokból. Ma már csak jelképes szerepe van. 

Fiókba a pecséttel

Anno az ÁFA törvény és egy külön rendelet elvárta mind a pecsétet, mind az aláírást, de észszerű okokból változtattak. A módosítás után egy ideig (főleg a közüzemi) számlákon ezt jelezték is: "A számla aláírás és bélyegző nélkül hiteles."
Mára, lassan de biztosan természetessé válik hogy sem stempli, sem aláírás nem kell a számlára. 

A számla kötelező tartalmi elemei között bizony nem szerepel már sem a pecsét, sem az aláírás. A gyakorlati szempontok mellett az a nem titkolt szándék is sokat nyomott a latban, hogy a hivatalos szervek az online számlázás felé tereljék az irányt. A kézzel kiállított számla esetében a pecsét mégis hasznos lehet, hiszen nem kell annyit körmölni. 

Az online, elektronikus számlázás egyre nagyobb térhódításához kétség sem fér. Ebben sok a pozitívum. Elektronikus számla esetében nincs szükség papírra, postázásra, hiszen a számla virtuális. Ha online számlát állítunk ki (ami nem egyenlő az elektronikus számlával!), akkor a számla nyomtatásköteles, de a posta kivédhető, ha a vásárló/megrendelő kinyomtatja magának az online megkapott számlát. 

Hamis a stempli, vagy valódi? 

Lássuk be, az ezerféle irányból leellenőrizhető hitelesség szempontjából (is) teljesen felesleges a pecsét, ráadásul nem védi ki a hamisítást. Beütjük a keresőbe a céget, és válogathatunk is a cégadattárak között – simán hozzáférhetünk bármelyik vállalat, vállalkozó adataihoz. Ha csalni akarnánk (nem akarunk) elballagnánk bármelyik bélyegzőkészítőhöz és elkészíttethetnénk bármilyen pecsétet. Nem kell hozzá semmilyen igazoló papír.

A kézzel írt számlához szükséges számlatömb szigorú számadású nyomtatvány. Ezt viszont csak a vállalkozásunkat igazoló passzus bemutatásával lehet megvásárolni. Adattartalmi elvárásai nem különböznek az online számláétól.

Mit szól ehhez a szakember? 

Dr. Makó Klaudia ügyvédet már ismerheti a lelkes blogolvasó. Itt már írt arról, milyen a jó szerződés. Röviden így mutatkozik be: ügyfeleimnek 2013 óta nyújtok jogi szolgáltatásokat a legváltozatosabb témákban. Irodám innovációja, hogy igyekszem ügyeimet és ügyfeleimet online kezelni, hogy minél kevesebb idõt vegyünk el egymástól és csak a lényegre koncentrálhassunk. Cégügyek, szellemi tulajdon, GDPR, peres ügyek - csak néhány azok közül, amelyekben sikeres képviseletet láttam és látok el. Elérhetõség: http://webugyved.com Mail: info@webugyved.com

Mi a vélemyénye a pecsét használatról?

A pecsét, vagy bélyegzõ használatát, kötelezõ voltát még mindig elég sok tévhit övezi. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy nem kötelezõ, sõt, semmi pluszt nem ad az irathoz egy céges bélyegzõ, de azért persze muszáj egy kicsit árnyalnunk ezt a képet. 

Az ügyvédek, bírók, közjegyzõk, hatóságok számára jogszabály írja elõ bélyegzõk használatát, ezeknek megvan a maguk helye, ideje, formai és egyéb szigorú szabályai is. A szabályosan bélyegzett, illetve tartalmi és formai szabályoknak megfelelõ irat ugyanis teljes bizonyító erejû magánokiratnak, vagy - amennyiben bíróság, hatóság, vagy közjegyzõ állítja azt ki - közokiratnak minõsül. 

Ugyanakkor mi magunk is létrehozhatunk ilyen teljes bizonyító erejû magánokiratot akkor, ha az okiratot saját kezûleg írtuk és alá is írtuk, vagy akkor, ha a nem saját kezûleg írt okiratunkon két tanú (névvel és lakcímmel) aláírásunk alatt tanúsítja, hogy az aláírás a miénk. 

Cégek - azaz jogi személyek, kft., zrt., rt. - esetén még két tanú sem kell a teljes bizonyító erejû magánokirathoz, ahhoz elég annyi, hogy az okiraton szerepeljen a cég neve, székhelye, a cégjegyzéket vezetõ bíróság megnevezése, a cégjegyzékszám, valamint az aláíró neve és titulusa (pl. ügyvezetõ). Ilyenkor az aláírás helyén már elég csak a cégnevet feltüntetni. 

A pecséttel kapcsolatos hiedelem onnan terjedhetett el, hogy sok cég használ bélyegzõt, ez azonban - amennyiben okirata a fentieket tartalmazza - nem ad és nem vesz el semmit annak bizonyító erejébõl. 

Ugyanakkor, amennyiben nem cég, hanem pl. egyéni vállalkozó az aláíró, az õ okirata két tanú nélkül nem lesz teljes bizonyító erejû - még pecséttel sem. 

A teljes bizonyító erejû okirati formák hiányától ugyanakkor még nem lesz érvénytelen az okiratunk, csupán a bizonyító ereje (amely peres fogalom) lesz gyengébb.

Kell-e pecsét a számlára?

Ezermesterünk, Laci bácsi előtt nem lehet kiejteni azt a szót, hogy pecsét… Teljesen mindegy, hol vagyunk, kinek a száján bukkan ki a szó: pecsét, ő rögtön notóriusan rávágja: „Bohumil Hrabal, Jiri Menzel, Szigorúan ellenőrzött vonatok”.
Hiába… Nagy filmrajongó az öreg… Ez az Oscar-díjas, ikonikus film különösen megragadt a fejében… Nem is értem, miért. ☺

Egyszerű és gördülékeny „szigorú számadást” kívánok!

A pecséttörténelem megírásában a Wikipedia.org Pecsét című szócikkre támaszkodtam.
Egyéb források:
http://blog.billcity.hu/top-5-tevhit-a-szamlazassal-kapcsolatban/
https://www.axel-szamlazo-program.hu/cikkek-188-szamla-kotelezo-adattartalma-2013
https://www.naturasoft.hu/cikkek/szamla-kotelezo-tartalmi-elemei.php

Frissítés 2019. 04.11.

Írtam a NAV sajtóosztályának, akik most válaszoltak kérdéseimre. Alább írom a válaszaikat:

"A számla kötelező adattartalmáról az általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) konkrét felsorolást tartalmaz. A felsorolásban sem a számlát kibocsátó adózó aláírása, sem az adózó bélyegzője által hagyott lenyomat nem szerepel. A gazdasági társaság által kiállított számla kötelező adattartalmához nem tartozik hozzá a társaság bélyegzőjének lenyomata (és annak képviselője általi aláírása sem), tehát nem kötelező a számla lepecsételése.

A számvitelről szóló törvény (Számviteli tv.) meghatározza továbbá a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékeit. Eszerint elvárás a számla alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága, mely a gazdálkodó képviseletére jogosult személy aláírásával is igazolható.

Az Áfa tv. és a Számviteli tv. hivatkozott rendelkezései alapján nem kell a vállalkozó által kiállított vagy kibocsátott számlán bélyegző lenyomatot használni."

Ezúton is köszönöm válaszaikat!

Vissza

Címkék : pecsét, tudástár, fellépői számla

Hozzászólások :

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Oszd Meg a Cikket :


Szerző

Kapusi Szabolcs

Szeretném segíteni elhivatott kulturális szervező barátaim munkáját blogommal. Hírek, érdekességek, hasznos információk találhatók itt a rendezvény- és fesztiválszervezés világából. Rendezvényszervező cégemet családi napok, gyermek szabadidős programok, képzések, táborok megszervezésével szokták megbízni. Produkciós vezetőként a Vaga Banda Gólyalábasok, a Hűha Óriásbábos Társulat, az Egyszervolt Mesezenekar és az Aranykapu Bábszínház produkcióinak menedzselésével foglalkozom. Előadóművészként nagy örömmel veszek részt a csapatok előadásaiban, gólyalábas konferansz és bábszínész szerepkörökben.

Kapcsolódó cikkeink: