Kell engedélyt kérni a rendezvényen, fesztiválon történő fotózáshoz, filmezéshez?

Kategória: Tudástár | Cikk Gyors olvasása
MEGOSZTÁS

Kell engedélyt kérni a rendezvényen, fesztiválon történő fotózáshoz, filmezéshez?

Milyen tájékoztatási kötelezettséged van – ha van - a rendezvényeden történő fotózás és filmezés esetében? Vajon az elkészült fotókat, filmeket megoszthatod, fel tudod használni nyilvánosan, hogy népszerűsítsd az eseményt? Kell engedélyt kérni a művelődési házban, falunapon, fesztiválokon, közterületen történő filmezéshez, fotózáshoz? 

Mondd: csíííz… Szabad-e filmezned, fotóznod a rendezvényeden?

Hol van már az „aranykor”, amikor szimplán csak előkaptad a Smena fotóapparátot vagy a böhömnagy videókamerát, és mindenféle jogi következmény nélkül tiporhattad sárba a személyiségi jogokat? Sehol egy miszlik GDPR az „álló- és mozgóképek” tekintetében… Simán népszerűsíthetted az általad készített műremekkel a rendezvényedet. Azok voltak a szép idők…

Valóban azok voltak a szép idők? Lehet. De mindenkinek joga van beleszólni, szeretné-e (beazonosítható módon) viszontlátni magát az általunk készített fotón, filmen (hangfelvételen, szobron, festményen, rajzon…).

Viszont… Viszont jó, ha tudod, itt is vannak kivételek és nem mindig kell az a fránya beleegyező nyilatkozat.

Kérdés kérdés hátán

Ejtettünk már szót arról, hogyan használd rendezvényfilmezéshez a drónt. De nem törekszik mindenki operatőri babérokra. A kulturális rendezvényszervezők zöme beéri a közösségi események fotón történő megörökítésével. Biztosan nem mondok újat, amikor azt állítom, hogy bizony, fotózni, filmezni, majd ezeket ide-oda le/feltölteni, megosztani sem lehet csak úgy ukkmukkfukk, történjen az bármilyen célból.

Alap, hogy a képmás, a hang és a magatartás is személyes adat, a személy kizárólagos rendelkezési jogkörébe tartozik. Azt bármilyen beazonosítható formában leképezni, nyilvánosságra hozni csak meghatározott esetekben lehet.

Ezzel szemben nyugodtan megejthetjük az akciót, ha az illető(k) akár szóban, akár írásban, akár ráutaló magatartással hozzájárul(nak) ténykedésünkhöz. Például szépen mosolyognak, pózolnak az objektívnek, kamerának. Ettől függetlenül csak az engedélyével bocsájtható nyilvánosságra a produktum, legyen szó bármilyen platformról!

Viszont!

Áldott kiskapu – mely esetekben készíthetsz és használhatod fel beleegyezés nélkül, és…

A 2018. május 25-én életbe lépett GDPR nem sok vizet zavart e témát tekintve, hiszen hazánkban addig is vérszigorú szabályok vonatkoztak az álló- és mozgóképek készítését, felhasználását illetően.

„(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.

(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.”

Bővebben lásd: Ptk 2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog].

És ez itt a lényeg: tömegfelvétel + közéleti szereplő

A 2-es pont számunkra, kulturális rendezvényszervezők, népművelők, művelődésszervezők számára jó pont! Azért is, mert sokat lendíthet a népszerűsítésen és a közösség összetartó erején (avagy éppen ellenkezőleg…), ha megmutathatjuk, milyen remekül szórakozott az egész bagázs példának okáért a múltkori falunapon.

De mi minősül tömegfelvételnek és ki a nyilvános közszereplő?

  • Tömegfelvétel

A tömegfelvételen, mint a neve is elárulja, tömeg, azaz egy seregnyi ember látható (sportesemények, koncertek, felvonulások…). Itt nem beszélünk egyedi személyekről. Nos (szerencsére), arra sincsen szabály, hány embertől számít tömegnek a sokadalom. Mindenesetre pár embert még ne vegyünk tömegszámba…

Viszont nem karikázhatsz be, nem zoomolhatsz, és más formában nem emelhetsz ki a képeden senkit („Nini, Esztinek milyen remek arcfestése volt a farsangi bálon, karikázzuk csak be…”), mert az már egyedinek számít. Az sem szerencsés, ha a fotód felbontása lehetővé teszi, hogy beláss a képen szereplők orrlyukába.

Jó tanács: minden egyes tömegfelvételt vizsgálj meg, mielőtt közszemlére teszed. Ha a rendezvény jellege megengedi, kérj (szóbeli vagy írásos) beleegyező nyilatkozatot a résztvevőktől és/vagy a plakátodon, meghívódon hívd fel a figyelmet ebbéli szándékodra. Két legyet üthetsz egy csapásra, ha a felvétel készítésén kívül nyilvánosságra hozatali szándékodat is közlöd.

Ki a nyilvános közéleti szereplő, azaz közszereplő? A legpontosabb terminus röviden, tömören talán ez: fontos közfeladatot lát el. Az az igazság, hogy a Ptk. nem ad pontos meghatározást arra, ki a nyilvános közszereplő – erre a bírói gyakorlat mutat irányt.

Viszont kimondja: nem kell a közszereplő engedélye a nyilvános közélet eseményein, rendezvényein (ha magánemberként van jelen, az nem minősül közszereplésnek, és mint olyan, a beleegyezése kell!), sem a felvétel elkészítéséhez, sem nyilvánosságra hozatalához – hacsak az nem visszaélésszerű.

Kivételek ez alól a rendvédelmi szervek tagjai (rendőrök, büntetés-végrehajtási őrök…). Róluk szolgálatteljesítés közben is készülhet fotó, film. Persze ehhez nekünk rendezvényszervezőként…

A köznyelvben ismert, híres, nyilvánosság előtt gyakran szereplő embereket (előadóművészek, influenszerek…) értjük közszereplő alatt. A jogi megítélés alapján a közszereplőknek nagyobb mértékben kell tűrniük a társadalom érdeklődését, így a korlátozás nem olyan merev a személyes adatok, különösen a képmáshoz kapcsolódó jogok védelmének tekintetében.

De! Semmilyen formában nem élhetünk ezzel vissza, nem lehetünk öncélúak és sértőek. A közszereplő képmása az érintett hozzájárulása nélkül csak közszerepléseivel összefüggésben, annak bemutatására használható fel.

Például ne rögzítsük semmilyen formában, maximum a retinánkon, hogy XY celebet ketten támogatták fel a színpadra a zenei fesztiválunkon, mert „rosszul” volt… Legjobb, ha ezeket a „bizonyítékokat” rögtön archiváljuk – a lomtárba, kukába, miegyébbe.

Kell engedélyt kérni a rendezvényen, fesztiválon történő fotózáshoz, filmezéshez?

Lássuk, mely esetekben és kitől kell engedély – ha kell – fotózáshoz, filmezéshez

Fentiek a közterületen történő (közterület=közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat) felvételekre vonatkoznak. Természetesen magánterületen a tulaj beleegyezés nélkül eszedbe se jusson!

Mi lehet a következménye, ha fotón, videón megsértettük a személyiség jogokat?

„Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.”*

Hej, de vidám kép lenne, ha Laci bácsink nyomna egy csücsörítőst (ami persze kizárt!) a farsangi rendezvényen, hiszen ez ráutaló, azaz beleegyező magatartásnak számít. Persze ez eleve halott ötlet: biztos megnyúzna az öreg – tegyük hozzá: joggal –, ha ország-világ látná, hogy benne van minden hülyeségben. J Hol maradna kérem akkor a méltóság?

 

Vissza

Címkék : jogszabályok, tudástár

Hozzászólások :

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Oszd Meg a Cikket :


Szerző

Kapusi Szabolcs

Szeretném segíteni elhivatott kulturális szervező barátaim munkáját blogommal. Hírek, érdekességek, hasznos információk találhatók itt a rendezvény- és fesztiválszervezés világából. Rendezvényszervező cégemet családi napok, gyermek szabadidős programok, képzések, táborok megszervezésével szokták megbízni. Produkciós vezetőként a Vaga Banda Gólyalábasok, a Hűha Óriásbábos Társulat, az Egyszervolt Mesezenekar és az Aranykapu Bábszínház produkcióinak menedzselésével foglalkozom. Előadóművészként nagy örömmel veszek részt a csapatok előadásaiban, gólyalábas konferansz és bábszínész szerepkörökben.

Kapcsolódó cikkeink: